Történet egy kutyáról: 

"Kedves Anyu és Apu! 
6 hetesen magatokhoz vettetek, sokat játszottam a gyerekekkel, és nagyon 
boldog voltam Veletek. Ahogy tovább nőttem, egyre nőtt a mozgás igényem és vele együtt az étvágyam is. A gyerekek nem akartak velem játszani, ha odamentem egy simiért, sokszor még belém is rúgtak. Aztán egy napbeültettetek a kocsiba. Én olyan boldog voltam, végre hónapok ótaelőször látok mást is a kennelen kívül. Az autópálya szélén álltunk meg. Eldobtátok a labdámat. Futottam utána, de mire visszaértem, Ti mársehol sem voltatok. Kétségbeesetten rohangáltam a kocsik között, 

labdával a számban. Az autósok dudáltak, de volt olyan is, aki még rá is 
gyorsított. Ki akartam futni az út szélére, mert nagyon féltem. 
Hirtelen egy hatalmas ütést éreztem az oldalamon, és többet nem tudtam 
felállni. Nagyon nehezen kikúsztam az út mellé. Próbáltam utánatok 
menni, de nem sikerült. Körülöttem minden véres volt. Fáztam, sötét volt 
és féltem. A labdámat még mindig fogtam, biztos voltam benne, hogy 
visszajöttök értem. Hiába nyüszítettem, ugattam, senki nem állt meg 
segíteni. Többórás fekvés után megállt mellettem valaki, nem törődve a 
vérrel és a sárral, betett az autóba. Egy fehér köpenyes férfi szaladt a 
kocsihoz, amikor megálltunk. Már csak a fejét csóválta. Új gazdám, aki 
15 perce ismert, nagyon sírt és megölelt. Csak akkor engedtem el a 
labdámat, hogy megnyaljam a kezét, hogy azt tudjam neki mondani: 
"Köszönöm". Aztán elaludtam, az utolsó dolog, amit hallottam, gazdám 
kétségbeesett zokogása volt. Már nem félek, nem fázom és nem fáj semmim sem. 
Meghaltam. 

Talán ha nem rágom szét a cipőket és nem eszem annyit, még mindig élhetnék. . . 

Küldjétek tovább, tegyünk érte, hogy minél kevesebb állatnak kelljen szenvednie az emberek kegyetlensége miatt!"

 

Mese a Szeretetről 

Egy asszony kijött a házból, és három, hosszú, fehér szakállú öregembert látott

üldögélni az udvaron. Nem ismerte őket. Így szólt: Nem hinném, hogy ismernélek

benneteket, de éhesnek látszotok. Kérlek, gyertek be és egyetek valamit.

"A ház ura itthon van?", kérdezték.

"Nem", válaszolta az asszony. "Nincs itthon. "

"Akkor nem mehetünk be, felelték.

Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki mi történt.

"Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket!"

Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket"

"Együtt nem mehetünk be a házba, " felelték.

"Miért nem?" kérdezte az asszony.

Az egyik öreg magyarázatba kezdett: "Az ő neve, Jólét, " mutatott egyik barátjára,

majd a másikra mutatva azt mondta, " Ő a Siker és én vagyok a Szeretet. " Majd így

folytatta. Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel, melyikünket

akarjátok behívni. "

Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott. A férj

megörült. , , Ez nagyszerű!!", mondta. , , Ebben az esetben hívjuk be Jólétet. Hadd

jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!"

A felesége nem értett egyet. "Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?"

A menyük eddig csak hallgatta őket, és most előállt saját javaslatával. , , Nem lenne

jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel!"

"Hallgassunk a menyünkre, " mondta a férj a feleségének.

"Menj, és hívd be Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!"

Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget, , , Melyikőtök Szeretet? Kérlek,

gyere be, és legyél a vendégünk. "

Szeretet felállt, és elindult a ház felé. A másik kettő szintén felállt, és követték

társukat. Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és Sikert, , , Én csak Szeretetet

hívtam, ti miért jöttök?"

Az öregek egyszerre válaszoltak: "Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be, a másik

kettőnek kint kellett volna maradnia. De mivel, Szeretetet hívtad, ahova ő megy, oda

mi is vele tartunk. "

Ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is!!!!!!

 

Oldal: Megható történetek
Csillag sziget - © 2008 - 2024 - pinkangell.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat